KÖPEC

 

 

Falutörténet

1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. Az egykori Kisköpec helyén ma is találhatók romtöredékek. Egykori kápolnája a Varjúvár nevű magaslaton állott, ahol egykor a Varjúvár nevű kora középkori erőd is volt, eredete, sorsa ismeretlen, nyoma alig maradt. Határában a Csemeréte nevű helyen volt 1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket. 1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújttatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: "Baj van Köpecen". December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak. 1901-ben a falu piacára emlékoszlop került. A keresztúti-csata helyén 1970-ben állították fel a törött kardot ábrázoló emlékművet. 1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.

A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött.

1910-ben 1299 lakosából 1286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1213 lakosából 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.

 

Látnivalók

• A falu református temploma középkori eredetű, mai formáját 1928-ban nyerte el, védőfala 1819-ben épült.
• Ortodox temploma 1712-ben épült, 1881-ben újjáépítették.
• A Hoffmann-kúria a 19. században klasszicista stílusban épült.
• A köpeci szil az Év fája lett Romániában 2011-ben.

Híres emberek

• Itt született 1875-ben Kamenyiczky Etelka írónő.
• Innen származik és itt élt 1919-től 1941-ig Köpeczi Sebestyén József heraldikus és művészettörténész.
• Itt született 1923. június 30-án Györffy Rózsa, író, színésznő.
• Itt született 1936. február 9-én Gúzs Imre író, újságíró.

 

Általános Iskola - Köpec

A köpeci iskolai oktatás legelső írásos dokumentuma egy 1698. augusztus 29-én keltezett birtokrendezési irat, melyben Nagy Andrást, mint Köpetzi Schola Mestert említik. Két korábbi írásban azonban már találkozunk iskolai oktatást sejtető adatokkal, melyek közül az első egy 1603-as birtokokmány, amelyen György deák neve szerepel, a következő az 1635-ös I. Rákóczi György fejedelem parancsára tartott lustra, amelyen István deák nevével találkozunk. Ezen adatok szerint a köpeci iskolai oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza.
Kezdetben a tanítás feladatát az egyház vállalja magára. A tanítás az "oskolamester" feladata, aki egyben harangozó is. Lakásának egyik szobájában tanított mindaddig, míg az udvaron iskolahelyiséget építettek.
Az 1700-as évekből már több tanító (iskolamester) nevével találkozunk a régi iratokban, egyházi anyakönyvekben. Úgy a legrégibb anyakönyvben "pro memoria" megjegyzés alatt két iskolamesterről történik említés: Bodosi Nagy Istvánról, ki 25 évig tanított, őt követte 1776-tól Szabó Boldizsár, kinek idejében szűk kis iskolát építenek a mesteri udvaron.
1783-1838 között, 55 évig Kis Elek tanított, majd Sebestyén József követte őt, kinek visszavonulásával a harangozó-tanítók sorozata bezárul Köpecen.
1847-ben a kolera fellépése miatt szünetel a tanítás Köpecen. 1848. december 9-én osztrák, szász és román csapatok felégetik a falut. 51 embert gyilkolnak meg, köztük a papot, a bírót és Belle András iskolamestert, kit lándzsadöfésekkel kínoztak halálra. A nagy pusztulás miatt a tanítás egy évig szünetelt.
1849-ben Belle András helyébe Gáspár Istvánt hozták tanítónak, aki összesen 62 évet tanított, melyből 53 évet Köpecen. Valóságos tanítói dinasztiát alapított: 10 élő gyermeke volt, amelyből 5 tanítói pályát választott. Köpeci utódja az 1873-ban megválasztott ifj. Gáspár István, ki iskolán kívüli tevékenységként kasos méhészettel, faiskolával és az EMKE énekkar tanításával is foglalkozott. Halála után Magyarországon lakó fiai közül Vilmos hazatér, hogy folytassa a 104 éves Gáspár-múltat, de nem sikerül tartózkodási engedélyt vagy román állampolgárságot szerezzen és kénytelen visszatérni Magyarországra.
1905. szeptember 1-én államosítják a református egyház által épített (1895) templom melletti iskolai épületet, kántor-tanítói lakásával együtt, albérletbe szorítva a felekezeti oktatást, ami ugyan párhuzamosan folyik az államival 1948-ig. Az iskola új elnevezése "állami elemi (népi) iskola" lesz, a felügyeletet az állam részéről a sepsiszentgyörgyi királyi tanfelügyelőség gyakorolja.
Az épületgondok megoldására a református egyház 1935-ben a Hitelszövetkezettől megvásárolta a főút melletti gabonaraktárt, amit közadakozásból Lülei Imre építőmester irányításával átépíttetett iskolává. Az 1936-37-es iskolaévet már az új iskolaépületben kezdik és folytatják a felekezeti oktatást mindaddig, amíg az állami rendelkezés végképp megszűnteti.
Az 1947-es tanügyi reform értelmében egyesítik az állami és felekezeti iskolákat "általános iskola" elnevezéssel és a templom melletti épületbe kap helyet az I-IV. osztály, a baróti út melletti épületben az V-VIII. osztály. Ez az utóbbi épület az évtizedek alatt teljesen tönkrement, mivel általános javításra nem fordítottak anyagiakat, ugyanis tulajdonjogilag az egyház ingatlana maradt. Berendezési tárgyai, felszerelései teljesen elavultak, akárcsak az épület, ezért a baróti önkormányzat egy másik épületet biztosított az iskolának, melyet a Phare program keretében felújítottak és a 2001-2002-es tanévtől itt tanul egy fedél alatt az I-VIII. osztály.
Ennek a Hoffmann Géza bányaigazgató által építtetett kúriának történelmi jelentőségű múltja van. Az első világháború idején kórháznak volt berendezve. Ide szállították a kőhalmi csaták áldozatait. Az 1920-as és az 1930-as évek első felében, amikor még nem volt az óvodások és az iskolások számára elégséges osztályterem, ez az épület nyújtott akkor is éveken át szállást a tanulóknak. Számos kulturális rendezvénynek adott helyet az épület tágas előcsarnoka. Az 1950-56-os években a bányavállalathoz helyezett munkaszolgálatos katonák kaszárnyájaként több mint 300 főnyi legénységnek adott szállást. Az épület jobb szárnyát öt évtizeden át használták egészségügyi és állategészségügyi központként, valamint a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet raktáraként.
A Hoffmann-kúriába költözött iskola terveink szerint Keöpeczi Sebestyén József világhírű heraldikus nevét fogja viselni.

Oldal: Bemutatkozás- Rövid falu- és iskolatörténet
KÖPECI I- VIII OSZTÁLYOS ISKOLA - © 2008 - 2024 - kopeciiskola.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat